Rákoscsaba területe már a rómaiak ideje óta lakott. 1880-ban 63 evangélikus lakosa járt Keresztúrra templomba, s ez évben alakult meg a csabai leányegyház. 1911-ig a hívek száma 100 fölé emelkedett, ekkor a rákoskeresztúri egyházközség fiókegyházává váltak. Már 1910-ben indult gyûjtés templom építésére, de a pénzt elvitte a háború. Az 1935-ben alakult Templomépítõ Bizottság s a Nõegylet segítségével újból gyûjteni kezdtek. 1937-ben vásároltak telket és kérték fel Sándy Gyulát, legtöbb XX. századi (különösen pestkörnyéki) evangélikus templom építészét a tervek elkészítésére. A templomot 1939. június 11-én szentelte fel Raffay Sándor püspök. Rákoscsaba Rákosligettel és Rákosheggyel 1950-ben egy közigazgatási egységgé vált. Az önálló fiókegyházak megszûntek s a rákoskeresztúri egyházközség részeivé lettek.
Leírása
Az épület tornyán a székely templomokra jellemzõ, de arányukban egészen kicsi "fiatornyos" díszítést alkalmazta az építész, ezzel magyaros hatásra törekedve. A torony baloldalt simul az épülethez. Díszítést mindössze a kapubéllet ívei és a homlokzaton végigvonuló, egyszerû mértani alakzatok jelentenek. A sima falakat négy, álló téglalap formájú ablak tagolja. Az oltáron hatalmas fakereszt.
A karzat mellvédjén színes mozaik a Keresztség, Biblia, Úrvacsora, Szentlélek és az Egyház szimbólumait jeleníti meg. Trajtler Gábor orgonamûvész által tervezett, díjnyertes orgonát az Aguincum Orgonagyár készítette 1976-ban. A gyülekezeti terem seccoit Szita István a Biblia Pauperum (Szegények Bibliája) hagyományának szellemében festette. János evangéliumából vett bibliai jeleneteket ábrázolnak Krisztus életébõl. Nem elbeszélnek, inkább emlékeztetnek.

Rákoshegy 1921-ben lett önálló község. Evangélikus fiókegyháza 1929-ben alakult meg. 1935-ben Templomépítõ Bizottságot hoztak létre s megindult a gyûjtés 250 evangélikus család és a község másvallású lakosai felajánlásainak segítségével. Sándy Gyula, legtöbb XX. századi (különösen pestkörnyéki) evangélikus templom építésze 28. templomának alapkövét 1938-ban tették le, a templomot 1939. május 18-án szentelte fel Raffay Sándor püspök. A háború megkímélte. Harangjára 1947-ben kezdtek gyûjteni, s még abban az évben fel is szentelte Ordass Lajos püspök és Zászkaliczky Pál esperes.
Rákoshegy, Rákoscsabával és Rákosligettel 1950-ben egy közigazgatási egységgé vált. Az önálló fiókegyházak megszûntek s a Rákoskeresztúri Egyházközség részeivé lettek.
Leírása
A szép parkban álló épület nyerstéglából, terméskõ lábazattal készült. A támpillérek és párkányzatok anyaga vasbeton. Sokablakos tornya a kapu fölött, középen emelkedik, toronyfala négy sarkán a székely templomokra jellemzõ "fiatornyos" díszítést alkalmazta az építész, ezzel magyaros hatásra törekedve. A téglalap-alaprajzhoz kétoldalt, a homlokzati részen külön fedélszékû félköralapú terek csatlakoznak. Oldalait támpillérek tagolják.
A templom belsõt 1994-ban újították fel. Oltárán nagy fakereszt. A beüvegezett karzat mellvédjét réz Luther-rózsa díszíti.

Rákoskeresztúr a Rákos patak völgyében valószínûleg a keresztes vitézekrõl kapta nevét. Már az Árpádok korából írott emlék hirdeti létezését (l265). Lázár deák 1528-ban Magyarország legrégibb térképén Kerstur alakban jelzi. A XVIII. század elejétõl a bécsi kormány utasítására indult meg a magyarok és szlovákok, 1756-tól a németek betelepítése. II. József császár Türelmi rendelete (1781) óta építhettek az evangélikusok imaházat, templomot. A rákoskeresztúri evangélikus gyülekezet a cinkotai egyház leányegyházaként jött létre. Istentiszteleteit az 1783-ban indult, 3 nyelven oktató (mai Pesti úti) iskolájában tartotta, míg a földesúrnõ, báró Bojanovszky Sándorné Podmaniczky Erzsébet saját költségén templomot nem építtetett részére. A keresztúri evangélikusok maguk hordták az építési anyagokat templomukhoz, mely 1800-ban készült el. Az 1940-es évek elejéig 3 nyelven prédikáltak benne.
A gyülekezet 1807 óta anyaegyház. Új-templomra 1877-töl kétszer is gyûjtöttek, de a pénz az elsõ világháború áldozatává lett. Harmadszor, 1939-ben, versenyfutás indult a munka és a pénz, majd a pénz és a munka között (eleinte nem volt pénz, utána nem volt anyag). Még állt az Ó-templom, amikor alapkõletételét ünnepelték (1941. október 12). Közben, az 1930-as években felépültek a rákosligeti, rákoshegyi és rákoscsabai templomok, de 1950 óta a három község egy közigazgatási egységgé, s a három fiókegyház a rákoskeresztúri egyházközséggel egy egységgé vált. Az Ótemplomot 1945-ben Iebontatták, mert tetõanyagára a vasútállomás újjáépítéséhez volt szükség. Csak a harangokat, orgonát és az ismeretlen festõ oltárképét sikerült az új templomba átmenteni. Utóbbi most a gyülekezeti termet díszíti. Az új templomot Turóczy Zoltán püspök 1943. november 14-én szentelte fel. Az elsõ istentiszteletet Kósa Pál, a templomépítõ lelkész tartotta. 1948-ban az egyháznak javadalmi földjeirõl le kellett mondania, 1951-ben összes ingatlanát ellenszolgáltatás nélkül elvették. Azóta a gyülekezet õsi adakozási formái élnek.
Leírása
Sándy Gyula, Iegtöbb XX. századi (különösen pestkörnyéki) evangélikus templom építõjének e temploma 3 hajós "álbazilikaredszer"-ben készült. A homlokzaton és az egész toronyoromzaton végigfutó pártázatos díszek a felvidéki reneszánsz kedvelt formái. Befelé kiképzett beton támpillérek, a kiemelkedõ középsõ hajó áthidaló boltívei támasztják a parkettásan rakott famennyezetet. Terméskõ lábazaton állnak a nyerstéglafalak. Homlokzata hármas tagozású, a középsõ nyúlánk sisakban végzõdõ harangtoronyhoz kétoldalt kis, lépcsõházat rejtõ tornyok csatlakoznak. A kapu fölötti rozettás ablak közepén Luther-rózsa.
A tágas, harmonikus belsõ minden része eredeti, a háborúban nem sérült. A magyaros pártázatos díszítések a padok és a szószék fafaragásain is megjelennek. Az oltáron Marthias Grünewald isenheimi oltára híres Golgotájának (c.1510) mesteri másolata, Csáky Maronyák József Munkácsy- és Kossuth-díjas kiváló mûvész alkotása látható Az ablakokat (1943) Palka József aranykoszorús üvegfestõ mester készítette. Az oltár mellett, finn mintára, rnissziót jelképezõ vas földgömb áll, tetején kereszttel: a halottak emlékére gyújtott gyertyákat tartja. Az oltár elõtt vasrács fapolccal, kiskelyhes (egyéni) úrvacsoraosztáshoz. A keresztelõasztal Sándy Gyula mûve. Az orgona a neves pécsi Angster gyárban készült 1970-ben, a Deák téri templomból került ide.
A bejárat elõterében Budapest Fõváros XVII. kerületének egyetlen, 1958-ban állított emléktáblája látható a gyülekezet két világháborúban meghalt áldozatainak névsorával.